Indulásra kész

Nem tudom, ti hogyan álltok vele, részünkről már nagyon vártuk ezt a pillanatot: napok kérdése, és itt van a leadás időpontja.
A 'tovább' gomb után megláthatjátok a kulcsképeket eredeti valójukban - kissé megnyirbáltam őket az esztétika kedvéért -, illetve a pontozás menetével kapcsolatban is találhattok egy-két dolgot.



Mint tudjátok, a pontokat egy egytől nyolcig terjedő skálán osztogathatjátok, a versenyszabályzatban megjelölt pontok alapján.
Ha ezekkel kapcsolatban kérdés van, bizalommal forduljatok felénk, hiszen ezért vagyunk!

Most más dolgokra szeretném felhívni a figyelmeteket.
Egyrészt: előfordulhat bármilyen párosítás. Az előzetes jelentések alapján tudjuk, hogy egyaránt lesznek hetero- és slashpárosok, crossoverek és erősen korhatáros elemek - ezt az írók minden esetben feltüntették a figyelmeztetések között. Kérjük, hogy ennek tudatában álljatok neki olvasni!
Másrészt: a csapatokkal külön-külön megbeszéltük a rájuk jellemző finomságokat, amik igazán megkülönböztetik őket egymástól, de ezek többnyire a fórumon zajlottak, így ti nem követhettétek figyelemmel.

A legnagyobb különbség a két csapat között a motiváció: a spinell-Harry a közjóért teszi, amit tesz, legyen az bármi - ha ő annak hiszi, már megfelelt a kritériumoknak. A borostyán-Harry ezzel szemben önző, a saját kedvtelése a mérvadó: amíg a vágyai teljesülnek, minden más lényegtelenné válik. Mert tudjuk, hogy a cél szentesíti az eszközt, a kérdés csak annyi, hogy mi a cél és mi az eszköz...

Most pedig lássuk a képeket! A kulcs-gazdákat megkérdeztük, hogy mit gondolnak róluk, válaszokat pedig többnyire kaptunk - ezeket a kommenteket olvashatjátok az adott kép alatt.

"Szóval a kulcsom, mikor megláttam tudtam, hogy másik nem is illene a fichez. Eleinte nagyon kis egyszerű használatot terveztem annak a vörös bársony széknek, de a ma írt fejezetben kapott egy kis pluszt is. Tehát most már nem kapott teljesen sikító frászt, ha meglátom a képet. "

"Én kiakadtam, ez nem titok, viszont azóta szépen beleépítettem a történetbe. Azt hiszem az volt a legnagyobb gond, hogy kész ötlettel a fejemben álltam a kulcsosztás előtt (amúgy 100 %-ig nem tudom, hogy mennyire tudok majd megfelelni, ezzel még mindig kínban vagyok/voltam az előző kihívásokon is) .
Azt tudom, hogy AU lesz a felhasználás, kettes kép, a koktélos pohár az enyém, és valószínűleg sok hitetlenkedő kritikát fogok érte kapni. Node nehéz mindenkinek megfelelni, meg ez a kép egyébként is nagyon távol áll a HP világtól, nagyon jelenkori."

"Az én kulcsom a hármas, amint megláttam, felvillogott a fejemben a "Kell! Kell!" felirat, rögtön megvolt, hogy tudnám beépíteni. Passzolt a hangulata és a színvilága is, és akkor egyszerűen tökéletesnek éreztem. Szerencsére ez írás közben sem változott. "

"Akkor jöttem én a póttörténet jelentésével. Kedves társírommal az elején sokat vicceltünk favágókról és egyéb faviccekről. Ezzel pedig még szorosabbra fűzte bimbózó románcunkat :D Mikor magunkra vállaltuk a történetet és a kulcsot, mindenképp beszéltünk a kulcs első gazdájával, hogy valamilyen szinten az övé is legyen a sztori. Remélem, elnyeri majd a tetszését. Maga a helyszín kulcsfontosságú lesz a történetünkben. Ugyanis egy korszak végét, illetve egy új felemelkedését fogja szimbolizálni. Harryt mindketten imádtuk irni ebben a történetben, aztán vertük is a fejünket, hogy OMG... ez jobb lett, mint a sajátunk :D A lényeg, hogy kiélhettük majdnem minden gonosz és illetlen vágyunkat a szereplőkön. Remélhetőleg az olvasók is élvezettel fogják olvasni."

"Az enyém a négyes kép, és szerelem volt első látásra, azonnal le is csaptam rá. Imádom a színeit és a hangulatát, tökéletesen illik hozzám és a történethez ez a kép, megadja a kellő alaphangulatot, mindig átlendít írás közben a pillanatnyi megtorpanásokon, amikor ránézek. "

"Mikor jelentkeztem erre a kihívásra, már volt egy alap (nagyon alap) sztori a fejecskémben. Mikor eljött a kulcsosztás, már tudtam, hogy szépen bele tudom építeni a történetbe. Persze, kicsit változtatnom kellett magán a jelentésén, ugyanis kicsit magával ragadott a hév. Szóval, annyira nem akartam elkanyarodni a horror felé.Megnéztem ám a filmet is, ezért is... 

A képet úgy érzem szépen fel tudtam használni. Így lett a könyvecskémből egy napló, amibe Harry feljegyezte a gyilkosságokat és egyéb örült ötleteit, gondolatokat. Ez pedig végig vele volt a történet alatt is. 

"A képes kulcstól én is kicsit megijedtem, fogalmam sem volt, hogyan fogom felhasználni, de valahogy nehezen, de sikerült, bár szerintem nem annyira kreatív...""A kulcsot másodkézről kaptam, egy másikról lemondván, de cseppet sem bántam a dolgot. Elsőre igazán semmi egzotikus nem jutott róla eszembe, csak annyit tudtam, hogy a képen szereplő tárgyak illenek a korábban már pedzegetett történetalapomba. Minden passzolt, összejött, örültem neki. Azóta ez az alap változott, így a kép jelentése is kicsit változott vele együtt: nem konkrétan a rajta szereplő dolgok, inkább mögöttes jelentés alapján kezdtem forgatni. Ez lett végül a ficem alapja is; egy groteszk játszószoba, egy olyan játéktér, ahol nem egy átlagos kisgyermek, hanem egy akaratos, önző szörnyeteg játszik; ahol nincsenek fények, élénk színek, jókedv, csak ez a pusztulás, a hanyatlás, a sötétség; a szoba teli elhagyatott, tönkrement játékokkal, amiket a gazdája nem becsül, csak addig foglalkozik velük, amíg úgy tartja kedve, és azonnal elhagyja őket, amint rájuk un. Ez nagyjából lefedi az egész történetalapomat, remélem, meg is tudom valósítani. "

 "Az én képemen annyi minden van, hogy néha még most is enyhe tanácstalansággal nézek rá, hogy hogy lehetne úgy megfogni, hogy tökéletesen átadjak minden érzést, ami belőle származik. Talán titokban annyit elárulhatok, hogy a másik kulcs tökéletes párja ez a kép, és egyszerűen annyira nagyszerű dolgot lehet kihozni belőle, és annyira az én stílusom, hogy csak pillázok, hogy tényleg megérdemlem én ezt. Alice-t nem lehet kitagadni a dologból, a teáscsésze, a kucs, és akkor a tőr, ami az egésznek ad egy mesésen groteszk csavart a maga csöpögő véres valójában. Én amondó vagyok, hogy szépen folyjunk csak bele ebbe a mocskos játékba, derítsük ki, hogy ki a kulcs, és tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket, hogy a végén miénk legyen a győzelem. Bármi áron, de egyedül a miénk."

"A véres kés rögtön beindította a fantáziámat, hiszen tökéletesen illik az én sötét stílusomhoz, és a teáskészlet sem jelentett túl nagy megpróbáltatást, de ami a francia kártyát illeti, eléggé megijedtem tőle, mert még a legalapvetőbb játékokat/játékszabályokat sem ismerem. Érdekes, hogy a történetem főmotívuma végül mégis éppen a kártyajáték lett."

"Az én ablakom a maga gótikus mivoltában Harry elhagyatottságát, megértésre való vágyát jelképezi. Mint a törött ablaküveg, úgy ő is eltörött, ám mégis összetartja valami - a megértésre való vágy - mint az üveget a borostyán. Mikor megláttam a képet, egyből beleszerettem. Eredetileg teljesen más történet volt a fejemben, de látva a kicsi képecskémet, lassan kialakult bennem a mostani ötletem. Hisz mindenki megértésre vágyik. Arra, hogy valaki összetartsa, mint a törött üveget a borostyán."

"Hú, hát én mikor megláttam a képes kulcsomat, kissé megijedtem, mert az eredeti történetembe úgy éreztem, hogy egy cseppet sem illene bele, de mostanra már megoldottam a dolgot. "

A szemfülesebbek észrevehettek egy elejtett utalást a kommentek között. Így tehát: ne menjetek messzire, mától elkezdve sokkal sűrűbben jelentkezünk! A publikálás közeleg.

Sheraphine & heloise